Hajszán Csenge

Hajszán Csenge
Okleveles pszichológus

Tanulmányaimat a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán végeztem, ahol 2023-ban szereztem meg pszichológia alapszakos diplomámat. Ezt követően ugyanitt folytattam tanulmányaimat a pszichológia mesterszak klinikai- és egészségpszichológia specializációján, amelyet 2025-ben fejeztem be.

Párhuzamosan biblioterápia szakirányú továbbképzésben is részt vettem 2023 és 2025 között, amely során az irodalomterápia módszertanával és alkalmazási lehetőségeivel ismerkedtem meg. Véleményem szerint az irodalmi eszközök olyan térképet nyújthatnak saját belső világunk megismeréséhez, amely egyébként nehezebben elérhető. Célom, hogy segítsek felfedezni ezt a térképet egy biztonságos és empatikus környezetben.

Az alkalmakon rövid szövegek segítségével kapcsolódunk saját élményeinkhez és érzéseinkhez, tehát az irodalom nem feladat, hanem kiindulópont. A módszerhez nincs szükség irodalmi előképzettségre, csupán nyitottságra és kíváncsiságra.

Munkám során elsősorban olyan egyéni alkalmakat tervezek tartani, ahol biztonságos és elfogadó légkörben nyílik lehetőség a belső folyamatok, élethelyzetek és személyes kérdések közös átgondolására. Kiemelten foglalkozom az érzelmek és testi jelzések összehangolt, mélyebb megértésével és tudatosításával. Bár szívesen dolgozom szövegekkel, elsősorban pszichológusként vagyok jelen.

Fontosnak tartom egy olyan miliő megteremtését, amelyben a kliens otthonosan érzi magát, és olyan gyakorlatokkal találkozik, amelyekkel szívesen és aktívan tud dolgozni.

Az általam tervezett csoportokhoz két formában lehet csatlakozni:

Zárt csoportok
5–10 alkalomból álló, egymásra épülő folyamatok, amelyekhez a résztvevők a csoport indulásakor csatlakoznak, és a teljes folyamat során együtt haladnak.

Nyílt csoportok
Alkalmanként szerveződő foglalkozások aktuális témákkal, amelyekhez bármikor lehet csatlakozni, akár egyetlen alkalom erejéig is.

A folyamatok témáit rugalmas keretek között előre megtervezem, ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy a résztvevők egymásra hangolódása és a közös gondolkodás alakítsa igazán a folyamatot. Biztonságos, támogató légkörben új nézőpontok nyílhatnak meg, és a résztvevők egymást is segíthetik hasonló élethelyzetekben.